Nádtető előnyök és hátrányok

A nádtető az egyik legrégebbi tetőfedési forma, amelyet ma már nemcsak hagyományból, hanem kimutatható épületfizikai tulajdonságai miatt is választanak.
Az alábbiakban őszintén, mérési adatokkal alátámasztva mutatjuk be a nádtető előnyeit és hátrányait, különös tekintettel a 35 cm vastag, szakszerűen készített nádtetőkre.

A hosszú távon jó döntéshez fontos tisztában lenni az alapvető feltételekkel – ebben segít a nádtető tudnivalók oldala.

A nádtető legfontosabb előnyei

Kiemelkedő hőszigetelő képesség. A nád természetes, üreges szárszerkezete miatt kiváló hőszigetelő anyag. A szálak között levegőrétegek alakulnak ki, amelyek lassítják a hőáramlást.

Nemzetközi (brit és holland) mérések alapján:

hővezetési tényező (λ):
≈ 0,055–0,065 W/mK
35 cm vastag nádtető becsült U-értéke:
≈ 0,16–0,18 W/m²K

Ez az érték:

önmagában is jó hőszigetelésnek számít,
közelíti a korszerű lakóépületeknél elvárt szintet,
különösen kedvező természetes anyaghoz képest.

Gyakorlati jelentősége:

télen lassabban hűl ki az épület,
nyáron késlelteti a hő bejutását,
csökkenti a belső hőingadozást.

Egy kb. 35 cm vastag, szakszerűen készített nádtető hőszigetelő képessége megközelíti egy 22–24 cm vastag modern kőzetgyapot vagy EPS hőszigetelés szintjét.

Valódi nyári hűs hatás (nem csak érzet):

A nádtető nemcsak szigetel, hanem nagy hőtároló tömeggel is rendelkezik.

Mérések és tapasztalatok szerint:

a hő 8–12 órás fáziskéséssel jut át a nádtetőn,
a nappali hőterhelés nagy része csak késő este jelenne meg – amikor már nincs jelentősége.

Ezért:

a nádtető alatt nyáron is hűvösebb marad a levegő,
nem alakul ki sugárzó hő, mint cserép vagy lemezfedésnél,
filagóriák, hűsölők alatt valóban használható klíma jön létre.

Kiváló hangszigetelés és zajcsillapítás:

A nád nyílt szálas, rugalmas szerkezete nagyon jól nyeli el a hanghullámokat.

Mért és becsült értékek alapján:

léghanggátlás: ≈ 45–50 dB
különösen hatékony:
- esőzaj,
- jégeső,
- szélzaj csillapításában

Ezért:

a nádtető alatt nem kopog az eső,
sokkal csendesebb, mint lemez- vagy cserépfedés.

Páraáteresztő, „lélegző” szerkezet:

A nádtető nem párazáró, hanem páraáteresztő fedés.

Jellemző tulajdonságok:

a vízpára szabadon távozhat a szerkezetből,
nincs páralecsapódás a rétegek között,
nem igényel műanyag fóliákat.

Ez különösen fontos:

régi épületeknél,
állattartó épületeknél,
vendéglátó- és pihenőtereknél.

A nád természetes módon szabályozza a párát, ami kiegyensúlyozott mikroklímát eredményez.

Természetes mikroklíma és anyaghasználat:

A nádtető:

teljes egészében természetes, megújuló anyag,
nem tartalmaz vegyi szigetelőket,
nem sugároz vissza hőt vagy zajt.

Elektromágneses szempontból:

nem erősíti a környezeti sugárzást,
nem viselkedik fémes árnyékoló felületként,
a vastag, természetes réteg csillapítja a külső környezeti hatásokat.

Ezért sokan „élhetőbbnek” érzik az alatta lévő teret.

A nádtető hátrányai

Karbantartást igényel

Igen. A nádtető:

10 évente karbantartást igényel,
elsősorban a gerinc és az élek átvizsgálását.

Cserébe:

a problémák időben kezelhetők.

Magasabb a kivitelezési költsége:

Igen. Egy új nádtető:

drágább, mint egy egyszerű lemezfedés.

Viszont:

50 év élettartam is reális lehet,
alacsonyabb nyári hűtési igény,
nincs szükség külön hőszigetelő rétegre.

Természetes anyag – apró változások előfordulhatnak:

Előfordulhat, hogy:

néhány szál nád az évek során kihullik,
a felület természetesen „él”.

Ez nem hiba, hanem a természetes fedés sajátossága.

Kinek ideális a nádtető – és kinek nem?:

Ideális:

természetközeli lakóépületekhez,
filagóriákhoz, hűsölőkhöz,
vendéglátóhelyekhez,
állattartó épületekhez.

Nem ideális:

annak, aki teljesen gondozásmentes megoldást keres,

aki nem foglalkozna időszakos karbantartással.